Vörös Géza

Vörös Géza

Festő (Nagydobrony, 1897. február 18.–Budapest, 1957. október 31.) 
Szentendrei kapcsolódás: 1929-től a 40-es évekig Szentendrén élt és alkotott, művei Szentendrén a Ferenczy Múzeum gyűjteményében találhatók.
Szentendrei kiállítása:
1977 • Szentendrei művészet 50 éve, Szentendre

A Szentendrei Festők Társaságát 1928 januárjában nyolc fiatal művész alapítja meg. A következő év nyarán vendégként már több mint ötven művész csatlakozik a szerveződő művésztelephez, köztük Vörös Géza is.
Vörös korábban, Fényes Adolf magántanítványaként 1922 és 1924 között a szolnoki művésztelepen dolgozik, később 1925 nyarát a nagybányai festők körében tölti. Az Iványi-Grünwald Béla és Herman Lipót által vezetett szentendrei művésztelepen 1929 nyarán dolgozik.

A frissen szervezett, többnyire modern törekvésű fiatalokat tömörítő művészkolónia ideális környezetre talál a főváros-közeli, festői motívumokban gazdag városkában, amelynek művészeti rangját a korábban itt dolgozó Ferenczy Károly, Boromisza Tibor és Fényes Adolf alapozta meg. Itt készült műveinek egyik csoportja figurális, képeinek kedvelt modellje ekkor is felesége. Az utóbbi festmény háttere a művésztelep kertje, Vörös érdeklődése a környező táj, Duna-part ábrázolása helyett a kisváros festői motívumai felé fordul. Az évtizedfordulóra kiforrott dekoratív, rajzos, árnyalatlan, tiszta színfoltokban, nagyvonalúan komponáló látásmódja számára Szentendre kanyargó, szűk utcái, meredek lejtőkkel, lépcsősorokkal tördelt, színes vakoltú házfalakkal élénkített utcaképei nyújtják a leginkább megfelelő képtémákat. Rokon stílusban kevesen dolgoznak ebben az időben a művészkör tagjai közül, Vörös stilizáló, grafikus látásmódjával Miháltz Pál és Czimra Gyula szentendrei városképei rokoníthatóak. Vörös, a művésztelep 1930 tavaszán a Nemzeti Szalonban megrendezett első bemutatkozó tárlatán egy tájképet és két városképet állít ki. Utcaképein az emberi alakról való lemondása, illetve csupán néhány figura alkalmazása, lehetővé teszi számára, hogy az architektúrából kiindulva színes síkdíszítménnyé stilizálja a látványt. Az Ernst Múzeum 1929 őszi csoportkiállításán bemutatott Szentendrei főtér a város festői által gyakorta megörökített Erzsébet teret ábrázolja. Miután az 1930-as és az 1940-es években ismét több nyarat tölt a városban, Vörös a témához később is visszatér,Szentendrei Erzsébet tér című művével 1949-ben nyeri el a Nemes Marcell-féle tájképdíjat.


• festmények,   • grafikák  

  Alkotások
  Gyorskeresés
 
Használjon kulcsszavakat a kereséshez (a cikk nevét).
Részletes keresés
Jelenleg nincs vélemény a termékről
Művészeti csoportok
Művészeti Csoportok: Szentendrei Festők Társasága, Vajda Lajos Stúdió (VLS), Ikon csoport, Forgács Társaság, Pentaton csoport, Szentendrei Grafikai Műhely
DPÖTKT 2011-ben Szentendrén megjelent könyv: >> Művészeti ki kicsoda
  Pénznemek
Hungarian English