Tornyai János

Tornyai János

Szentendrei kapcsolat, Deim Pál szavaival:
„…úgy gondolom, hogy vannak olyan festők, akik ugyan rövid ideig tartózkodtak Szentendrén, de festészetükben komoly változások történtek, mondhatnám újjászülettek a városban. Tornyai két nyarat töltött a szentendrei művésztelepen, a művésztelepi tagok meghívására. Saját bevallása szerint ez a két nyár új korszakot hozott életművében. Különösen a művésztelepen készült képei fontosak számunkra. Kezdő festőként jártam a még el nem rontott (…) telepen, ahol a műtermek belső fényei varázslatosak voltak. Úgy emlékszem, nem mind voltak fehérre meszelve a műtermek falai, hanem sárgás tónusúak is voltak, ebbe a színbe sugárzott be a hatalmas platánfákon átszűrődő zöldes napfény. Ezt a hangulatot láttam viszont később Tornyai műtermi képein.”

Zsellérszülők gyermekeként látta meg a napvilágot.
Hódmezővásárhely ösztöndíja segítségével végezte el
1886-89 között Budapesten a Mintarajziskolát. Mesterei: Székely Bertalan, Lotz Károly és Greguss János. 1894-96-ban a város segítségével Párizsba, a Julian Akadémiára is kijutott tanulni. A párizsi impresszionista festészet közvetlenül nem érintette meg, mesterének és példaképének Munkácsy Mihályt tekintette, Munkácsy el is látta őt jó tanácsokkal a festői stílust és a hazafias eszméket illetően. Ekkor még élénken élt az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukásának emléke, nemzeti függetlenségünk kivívásának reménye.
1896-97-ben Németországban és Olaszországban is járt, hazatérve Hódmezővásárhelyen telepedett le, de 1903-ig még műterme sem volt. Az 1900-as években a jelen nyomorúságát, az egyszerű és bús magyar életet festette zsánerképein, s a történelmi festészet foglalkoztatta. Megfestette II. Rákóczi Ferenc rodostói száműzetését, s Bercsényi Miklós egész alakos képét. Közben barátaival, Endre Bélával, Rudnay Gyulával, Pásztor Jánossal megalapította a hódmezővásárhelyi majolika- és agyagipartelepet. Kiss Lajos néprajztudóssal gyűjtötték a vásárhelyi népművészeti emlékeket, ezzel mintegy lerakva az 1904-05-ben megalakuló hódmezővásárhelyi múzeum alapjait.
A város vezetésével sem volt felhőtlen a kapcsolata, műtermét többször elvették, s csak nehezen adtak helyette másikat Az 1910-es évek felé kiköltözött Mártélyra. Az itteni természeti környezet felszabadította kedélyvilágát, ekkor festette legszebb alföldi tájképeit 1919-ben Budapestre költözött, nyaranként Szentendrén is festett. Színei kivilágosodtak, festményei derűsek, líraiak lettek, egyre többet foglalkoztatta a plein air festészet. Bekapcsolódott a pesti művészeti társaságok életébe, sikeres volt, díjakat nyert hazai és külföldi kiállításokon.
1934-ben a vásárhelyi értelmiségiek egy része tiszteletére megalakította a Tornyai János Társaságot, hazahívták a festőt, gyűjteményes kiállítást rendeztek műveiből. A város vezetése 120 pengő évjáradékot szavazott meg részére, hálából Tornyai valamennyi tulajdonában levő grafikáját és festményét a városra hagyta. Hagyatékát az 1951 óta a róla elnevezett Tornyai János Múzeum őrzi, s mutatja be kiállításokon a nagyközönségnek. Az 1984-ben előkerült 718 darabból álló Tornyai festmény-leletet is a Tornyai Múzeum őrzi, bemutatásra kerül belőle 80-100 darab egy-egy alkalommal. Derűs, kedves képek, melyeket a művész saját örömére festett, de az is lehet, hogy azért, hogy majd özvegyen maradó feleségét segítse vele. A lelet posztumusz került elő, a festő pesti műtermének padlója alól.

• festmények,   • grafikák  

  Alkotások
  Gyorskeresés
 
Használjon kulcsszavakat a kereséshez (a cikk nevét).
Részletes keresés
Jelenleg nincs vélemény a termékről
Művészeti csoportok
Művészeti Csoportok: Szentendrei Festők Társasága, Vajda Lajos Stúdió (VLS), Ikon csoport, Forgács Társaság, Pentaton csoport, Szentendrei Grafikai Műhely
DPÖTKT 2011-ben Szentendrén megjelent könyv: >> Művészeti ki kicsoda
  Pénznemek
Hungarian English